A tegnapi napon (április 19-én) látott napvilágot egy olyan, nagy botrányt kavart hangfelvétel, mely a gyöngyöspatai polgármester, és annak kampányfőnöke közötti beszélgetést rögzíti. Ebben a beszélgetésben szó esik a polgárháború kirobbantásáról, ennek szükségességéről, a roma lakosság ellehetetlenítéséről, stb. A Jobbik már tiltakozik, és elkülönül saját tagjának markánsan radikális véleményétől. Mi lehet a beszélgetés jelentősége mégis?

Egy polgármesternek igenis meg kell tudnia válogatni a szavait, még egy magánbeszélgetésben is. Amint nyilvánosságot látott a beszélgetés, a polgármester azonnal elkezdett mosakodni és kimagyarázni azt, hogy amit az emberek hallottak a beszélgetésben, az nem is az, ami. … Szánalmas – mondhatnám, de újságíróként nem minősíthetünk egy hírt. Viszont mögé tudunk nézni, láttatni engedhetjük a valós történéseket, és a cselekmények mozgatórugóit. A polgármester által említett polgárháború ugyanis saját falujában nem csupán elkezdődött, de folyamatban is van.

Gondoljunk csak vissza az ott, eddig történt eseményekre: adott egy falu, melynek lakosságát tekintve szinte felében roma származású. Kiírják a választásokat, ám a választások előtt a falu roma lakosságát úgymond „helyre tenni és visszaszorítani” helyszínre érkeznek különféle szélsőjobb oldali, félkatonai szervezetek, egyenruhában, és elkezdik fitogtatni erejüket egy pszichikai hadviselés keretében. Ezen tevékenység biztosítására kiérkezik nagy erőkkel a rendőrség is – na, nem a be sem jegyzett szervezetek felszámolására, és eltávolítására a faluból, hanem a félkatonai szervezetek munkájának biztosítására. A sajtó felé ezt úgy kommunikálják: a roma lakosság védelmére vannak ott. …

… Ez, ha a tényeket nézzük nem volt igaz. Miért is? Talán, mert a kiérkező rendőrség nem oszlatta a military-egyenruhában feszülő szervezetek tagjait, előállítások a legritkább esetekben történtek, eljárások a be nem jegyzett szervezet tevékenységében való részvétel okán nem kezdődtek meg. Talán, mert a Jobbik megyei alapszervezetének vezetői is jelen voltak, és jelenlétükkel tudomásul vették azt, ami történik. Talán, mert kizárólag a roma lakosságot büntették, és bírságolták meg, még abban az esetben is, ha kimentek az utcára. Tehát, hiába volt kinn a rendőrség, a jelenlétének következménye az volt: a nem hivatalos félkatonai szervezethez még többen, más be nem jegyzett szervezetektől is érkeztek, erősítésként, erre a válaszreakció: erősebb rendőri szervezetet is kértek, biztosítékként a falu rendjének fenntartásához. Csakhogy, az új hatósági szervezet sem oszlatta fel, vagy állította elő a military-szervezetek tagjait, hanem lezárták azokat az utcákat, amelyekben a roma lakosság lakott, és már nem engedték ki őket az utcára sem.

Értesüléseink szerint ekkor már nem az utcán bírságolták a roma lakosságot, hanem a saját udvarukon azért, mert pl. az autója az udvaron lehúzott ablakkal állt. Ne is soroljuk. A lényeg az: a polgármester által most emlegetett polgárháború már akkor elkezdődött.

Miért lehet ezt kijelenteni? Talán, mert akkor történt az, hogy Eszes Tamás és Juhász Oszkár kezdett el marakodni a polgármesteri pozícióért, a választásokkor pedig a roma lakosság szavazatai nem voltak érvényesek. Hivatalosan persze igen. Egy kis pofonváltás is történt a két jelölt között, amelyről a sajtó cikkezett egy kicsit, végül is Juhászt polgármesterré koronázták, nem sokkal később Eszest a saját udvarán felakasztva találták. A sajtó azt mondta: öngyilkos lett, akik ismerték őt, azt mondták: ez létezhetetlen. Pontosan nem tudhatjuk, mi történt Eszes házában. Egy család látta/láthatta az eseményt, akik családi házának bejáratából pontosan és tökéletesen rálátni Eszes udvarára, és az ott történtekre. Ennek a családnak aztán hogy-hogy nem, leégett a háza, hajléktalanná váltak. Furcsaság, érdekesség, hogy roma család háza égett a faluban?

Egy családi ház leégése nyomozást kellene, hogy vonjon maga után, mely nem történt meg. A családi ház előtt térfigyelő kamera van felszerelve, a tűz olyan helyről indult el, melyet a kamera nem lát be. Egy közösségi oldalon a családi ház tulajdonosa jelezte a tűz előtt, hogy több, fekete egyenruhás emberke verődött össze az utcában, és a Jobbik megyei szervezetének vezetői közül is megjelentek páran. Alig fél órával a bejegyezés után már égett a családi ház teteje. Összefüggés természetesen nem mutatható ki, ám gyaníthatóan itt már folytatódott tovább Juhász polgárháborúja, melyről a hangfelvétel szólt.

Nem tervezett eseményről készített hangfelvételt hallhattunk tehát, hanem egy olyan hangfelvételt, mely a kisméretű, saját polgárháborúját terjesztené ki, talán, országos szintre.

Hogyan zajlik Juhász saját polgárháborúja az irányítása alatt álló faluban?

A roma lakosságot közmunkában alkalmazza az önkormányzat. A tavalyi események kapcsán kirótt szabálysértési bírságokat egy összegben, részletfizetés lehetősége nélkül levonja a lakosságtól, ennek okán egy hónap alatt csak pár ezer forintot keresnek, melyből megélni nem lehet.  Volt olyan lakos, aki kérte azt: a Vízmű felé meglévő tartozását az önkormányzat az közmunka béréből utalással rendezze – ebben az esetben sem történt részletfizetésre lehetőség, utaltak is a Vízmű felé, a családtól az ivóvíz szolgáltatást mégis kikapcsolták, mégpedig a jegyző jelenlétében. Van-e jelentősége annak, hogy a szolgáltatásból kikapcsolt család roma származású, és annak, hogy később az ő házuk égett le? Nem tudható bizonyosan.

Nézzünk másik példát: a közmunkásokkal megtisztíttatták a falu környékét a fahulladéktól, s mely hulladékot az önkormányzat felajánlott a munkavállalók részére, tekintettel arra, hogy a közmunkabért nem kaphatták – fenti okok miatt – kézhez, és nem tudtak tüzelőt vásárolni maguknak és családjuknak télire. A munkavállalók megtisztították a falut és környékét, összekészítették a fa- és gallyhulladékot elszállításra. Megérkezett az önkormányzat autója, és saját célból el is szállította azt. A közmunkások roma származásúak voltak, az önkormányzat autójának útvonalát a polgármester határozta meg. Van-e összefüggés? Nem tudható.

A magyarországi, civil jog- és érdekvédők a kialakult, polgárháborús helyzet felszámolásának elősegítése érdekében a faluba érkeztek, ám érkezésüket rendőri jelenlét biztosította. Az utcában állt egy járőrautó, megfelelő távolságban addig, míg el nem távoztak a faluból. Honnét tudták, hogy jönnek? Elképzelhető, hogy a felállított térfigyelő kamerának köszönhetően. A TASZ Roma Programja és az Amnesty International is próbál tenni a szorongatott helyzetben lévő lakosság érdekében, már régóta, ám felettébb nehezen jutnak csak eredményre.

Tehát nem helytálló az a megállapítás, hogy feltételezett, illetve tervezett polgárháborúról beszélnek, hiszen a tények ismeretében ez már bőven zajlik a kijelentést tevő polgármester falujában.

Próbáltunk nyilatkozatokat kérni, ám nem kaptunk válaszokat, hogy alá tudjuk támasztani feltételezéseinket. Kérdésünkre: miért nem írnak ki népszavazást és váltják le a polgármestert – a válasz az volt: nincs olyan jelölt, még a környéken, a szomszéd falvakból sem, aki indulna, illetve kiállna vele szemben. Véletlen?

Mindenesetre az LMP felszólította a Legfőbb Ügyészt, a nyilvánosságot látott hangfelvétel alapján kezdeményezzen hivatalosan vizsgálatot az ügyben. A hangfelvétel 2011. májusában készült, e sorok írója az előtte, és az azóta lezajlott eseményeket elevenítette föl. 

K.T.A.